Megúsztuk! --- Balaton átúszás 2019

Kategória: Blog
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 4.83 (3 Votes)
Megúsztuk! --- Balaton átúszás 2019 - 4.7 out of 5 based on 3 votes

balaton atuszas szegedi kettlebell 2019A Balaton átúszás hazánk egyik legnagyobb hagyományú és méretű tömegsport rendezvénye. Az idei évben a klubból többen neveztünk, hogy mi is átszeljük a magyar tengert!

 

 

 

 

Az előzmények
Egy február este mikor hazaértem egyszerűen jött az ötlet, hogy át kellene úszni a Balatont. Az úszást alapjában véve egy hasznos mozgásformának tartom. Meggyőződésem, hogy számos élettani előnye van.
Hobbi szinten gyerekkoromtól kezdve úsztam néha, illetve ami igen hasznos tapasztalatot adott, hogy a gyógytornász iskolában 4 szemeszter úszásoktatás volt anno. Akkor 4200 métert úsztam egyszer uszodában, bár ez kb. 10 éve volt.

Összességében véve volt némi alapom, de soha nem vettem részt semmilyen úszóversenyen, vagy nyílt vízi úszáson. Gondoltam természetesen, úszok előtte, aztán csak menni fog.

A Balaton átúszás sokaknak egy bakancslistás élmény, illetve úgy gondoltam, hogy csapatépítésnek is jó ötlet lesz.

Többeknek tetszett az ötlet, de végül csak hatan vágtunk bele a kalandba. Bevallom, ez azért az előzetes várakozásaimon alatt volt, de sokan nem érezték elég magabiztosnak magukat az 5200 méteres távra.

A felkészülés

Úgy gondoltam, hogy heti kétszer úszok majd, egyre hosszabb távokat. A heti két úszást szinte mindig tudtam is tartani, azonban pár hét után beláttam, hogy az időigényesebb, és hosszabb távokat tartalmazó edzéseket idő hiányában nem tudom tartani. A többi edzésem mellé egyszerűen ennyi fért bele. Kb 40 perceket úsztam és körülbelül két-háromhetente úsztam egy hosszabb távot. Látszott a fejlődés, így bizakodó voltam. Két és fél órán belül szerettem volna a távot teljesíteni!

Az eseményen

Több, mint 9600 ember úszott szombaton. Az őket kísérők, a nézők, illetve a parton levő strandolókkal együtt tényleg komoly tömeg gyűlt össze. A szervezés végig jó volt. Szépen kezelték a nagy embertömeget és úgy éreztem, hogy próbáltak odafigyelni ránk.

Amit a nevezési díjért kaptunk azt teljesen korrektnek érzem.

Aznap reggel Révfülöpről indultunk. 10 óra előtt pár perccel értünk oda a rajtkapuhoz.

Az úszás

Minden kezdet nehéz tartja a mondás. Ezt tegnap délelőtt bizony a saját bőrömön is jól tapasztalhattam. Az igazság az, hogy az egész úszás eleje volt számomra a legkritikusabb. Őszintén be kell vallanom, hogy a rajt után igen-igen nehezen kaptam el a fonalat…

A stégről a vízbe mászva egyből olyan mély vízből indultunk, hogy úszni kellett. Úgy éreztem, hogy nem áll jól a szemüvegem, ha a vízbe van a fejem, nem látok semmit és volt valamennyi hullámzás is. Az úszásomat egyszerűen nem tudtam normálisan elkezdeni. Nem bírtam összehangolni a légzésem, a mozgásom. A srácok, akikkel indultam szépen el is hagytak, mert alig haladtam valamit. Azon gondolkoztam, ki kellene evickélnem valamelyik hajóhoz, és ott kitalálni valami zseniális haditervet.

Azt kalkuláltam, hogy ha nem tudok rendesen úszni, akkor bizony lesz vagy 5 óra mire így átérek, vagy ki tudja mennyi. Rövid időre az is átment az agyamon, hogy ez bizony nem fog menni.

Egy szó, mint száz tényleg az indulás volt a mélypont.

Órám nem volt, így nem tudom, mennyi idő ment el ezzel. Vegyük úgy, hogy ez volt valami igen nehézkes bemelegítés, majd pár perc után szépen összerendeztem a mozgásom, a légzésem és a gondolataim is. Elkaptam a fonalat és el tudtam kezdeni rendesen úszni.

Elhatároztam, hogy kimegyek az úszófolyosó jobb szélére és ott szépen haladok. Miután az elejét átvészeltem igazából már nem volt semmi különösebb gondom. Próbáltam ráállni egy kényelmesebb tempóra, amit úgy éreztem, hogy hosszú ideig fent tudok tartani. Végig maradtam a mellúszásnál. Az az igazság, hogy inkább biztosra akartam menni és nem akartam mindenfélével kísérletezgetni.

Érdekes, hogy a 2. kilométernél érzékeltem, hogy bizony 500 méterenként vannak bóják és lehet azt is tudni, hogy hol tart az ember. Előtte azon is gondolkoztam, hogy vajon hol tarthatok, és mióta megyek! Szerintem az első pár száz méteren belül azért össze tudtam kapni magam, de egyszerűen ezt nem érzékeltem.

Úszás közben azért néha volt egy- két komolyabb hullám, de érdekes mód már semmi nem volt zavaró. Néha sűrűbb volt a tömeg és kerülgetni kellett az embereket, de szépen tudtam haladni, élveztem az úszást.

3 kilométer után volt még egy érdekesebb „kalandom” mikor is az előttem úszó kisebb tömeget követve jöttem rá, hogy bizony kijöttünk az úszófolyosóról. A bója, ami végig balról volt, az most elcsúszott jobbra. Eleinte még gondolkoztam is, hogy lehet némi kanyar, de gyorsan rájöttem, hogy bizony a hajókat meg a bójákat kellett volna nézni és nem gondolkodás nélkül követni a nyájat! :)

Végig tudtam tartani az úszást, így nem álltam meg frissíteni se. Szépen be tudtam osztani az erőmet, míg végül 5 kilométer után elfogyott a pálya és pár lépést sétáltam a tömeggel. 2 óra 21 perc lett az időm!

balaton atuszas szegedi kettlebell 2019

A némileg hiányos csapatkép

A tömegsport és az élmény

Nagyon sok résztvevő volt és jól láthatóan mindenféle fizikumú és úszásmúltú ember. A profi úszók az elején elmentek, voltak fiatalok és idősek. Jellemző, hogy 70 felett is sokan neveznek.

Nagyszerű dolognak tartom, hogy életben tartják a hagyományt és minden évben megszervezik ezt a tömegeket megmozgató eseményt.

Záró gondolatok

Szép volt a Balaton és örülök, hogy belevágtunk. Szerintem mindenki meg volt elégedve az úszásával. Úgy gondolom, hogy az edzésünk jó alap erőnlétet adott és hozzájárult a sikerhez!

Érdekes kaland és jó tapasztalatszerzés volt részt venni az idei Balaton átúszáson.

Szegeden is szép hagyománya van a Maty-éri úszásnak, amit szerintem többen megcsinálunk a jövőben. Remélem mások is kedvet kapnak még a jövőben egy kis úszáshoz!

Üdv: Máté

Találatok: 967