Gerincbarát edző lettem!
A hétvégén véget ért a szeptember óta tartó tanfolyam. A mostani írásban az utolsó nap eseményeiről, érdekességeiről olvashatsz.
A rehabilitációs átmenet problémája
Először az edzők rehabilitációban játszott szerepéről beszéltük. Gyakori probléma, hogy valaki a gyógytornát már kinövi, de a korábbi (sport)aktivitás szintjére még nem tudna visszatérni.
Ilyenkor sokszor van egy űr a társszakmák (gyógytornászok és edzők) munkája között. Ha a gyógytorna feladatai már jól mennek, akkor a fejlődéshez további progressziók szükségesek. A gyakorlatok megfelelő kiválasztásával és az intenzitás növelésével ilyenkor vissza lehet térni akár az intenzív sportoláshoz is. Gondoljunk csak bele, hogy ez élsportolókkal is sokszor megtörténik, bár ők általában rendelkeznek az ehhez szükséges szakmai stábbal és támogatással.
Az átlagembereknél sokszor az a baj, ha valaki fizikailag aktív volt, és azt látja magán, hogy bizony messze nem bír annyit a sérülése, betegsége után, mint korábban, az orvos ennek ellenére mégis elengedi, hiszen már jól van. Jól van, vagyis képes lemenni a boltig, hogy vegyen kenyeret, meg tejet… Akinek meg ez nem lenne elég, néha sajnos magára marad és kénytelen alternatív utakon keresni a megoldást.
Az edzőknek is ezért van/lenne szükségük minél több egészségügyi, anatómiai ismeretre, hiszen ilyen kliensek is felkereshetik őket.
Az éles tesztelés
Volt szerencsénk a tanultakat „élesben” kipróbálni, mivel 3 alany eljött a képzésre, hogy megvizsgálhassuk őket, majd a megfigyeléseink alapján korrekciós tervet állítsunk össze nekik.
A kikérdezés után kiválogattuk az aktuális esethez legmegfelelőbb mozgásmintákat, amiket átnéztünk, majd a tapasztaltak alapján összeállítottuk a korrekciós programot.
Mozgás nélkül ne teljen a nap
Délután mozogtunk egy keveset. Számos társas gyakorlatot kipróbáltunk. Több új társas nyújtást is tanultam.
A másik számomra nagyon hasznos rész volt, amikor a kettlebelles gyakorlatokról volt szó. A kettlebell gyakorlatok skálázásáról már itt a blogon is volt szó. Anikó több gyakorlatnál elmondta milyen variációkat és milyen elvek alapján használnak. Ez tényleg érdekes volt, számos új ötlettel gazdagodtam. Mivel többen kettlebell oktatók voltunk volt lehetőség tapasztalat cserére, meg tudtuk beszélni, ki hogyan csinálta eddig az edzésein.
Indian club
Az indian club külön megér egy misét. Valószínűleg elő fog kerülni a blogon a jövőben. Ezeket a kedves kis buzogányokat kiválóan lehet használni koordináció fejlesztésére, mozgástartomány javítására és jót tesz a testtartásnak is.
Indian club edzés egy korabeli könyvben
A tanfolyamon pár alapmozdulatot és forgatást végeztünk vele. Egy ideje már rendszeresen gyakorlok az eszközzel, az új dolgokat itt is tudom majd használni.
Minden jó, ha vége jó
Összességében véve nagyon örülök, hogy belevágtam a képzésbe.
Ami pedig a legfontosabb, a tanfolyam szemléletformáló volt. Sok szó esett nemzetközi szakemberek munkásságáról (Janda, Lewit, Mcgill, Panjabi stb), illetve beszéltünk számos mozgásformáról, edzéstípusról és rehabilitációs módszerről. Úgy érzem, ez sokat segít, hogy „képben legyünk” a dolgok állásával és hogy a jövőben is nyitott szemmel járhassunk a világban.
Balázsik Anikóval a képzés végén
Szeptember óta már több dolgot kezdem beépíteni a tanultakból az edzésekbe. Más esetekben pedig megerősítést kaptam, hogy jó irányban haladunk.
A további fejlődéshez sok anyagot és ötletet kaptunk. Úgy érzem, nem csak egy újabb papírral lettem gazdagabb, hanem sok új, érdekes és használható dolgot tanultam.
Üdv: Máté
Találatok: 3028